A ház 2 emeletes és mind a két emeletről nyílik egy erkély ami kiváló kilátást biztosít az udvarra:
Belülről is ugyanolyan elbűvölő volt mint kívülről. Egy hatalmas nappali, egy konyha és 6 szoba, amiből külön fürdő nyílik.
Anya és apa mindig egy szobában alszik, ami a földszinten van. Nekem az emeleten van a szobám, ahogy Liának is. Hát hogyne hogy övé a legnagyobb szoba. De hiába neki a leghatalmasabb, neki nincs terasza úgy mint nekem. Ahogy bementem a szobámba rögtön rávettettem magam a hatalmas ágyamra. Itt ez a szoba, ami más, mint a többi hely. Ez a hely, ahol nem érzem azt, hogy béna, ostoba és felesleges vagyok. Ez az én kis zugom.
- Kicsim, gyere le. Indulunk.- szakított félbe anya csilingelő hangja. Várjunk csak. Hova indulunk? Na mindegy. Gyorsan átöltöztem és le is futottam a lépcsőn:
Amikor leértem meg sem lepődtem hogy Lián mi volt. Egy testhez simuló, rövid farmerruha, ami kihangsúlyozta tökéletes alakját. Szokásához híven nagyon csinos volt.
Lia ruhája:
- Anya, hová megyünk?- érdeklődtem.
- Megnézni az iskoládat. Hétfőtől járni fogsz. Megérdeklődjük az információkat az igazgatótól.- mondta anya és már a cipőjét is felhúzta. Úristen, hétfőn iskolába megyek. És csütörtök van. Nagyon félek. És ha ugyanúgy fognak bánni velem, mint otthon? Reménykedjünk.
Én is felvettem a magassarkúm, pedig nem szoktam magassarkút húzni. És most jobban is kiöltöztem mint szoktam. Szűk farmert nem nagyon szoktam hordani. Pedig amikor még Liával jóba voltunk, mindig Ő adott öltözködési tanácsokat és azt mondta hogy jól áll.
Hívtunk egy taxit és anya elmondta a taxi sofőrnek az iskola címét. 5 perc és meg is érkeztünk. Tényleg nincs messze tőlünk.
Amikor kiszálltunk, egy hatalmas épülettel találtam magam szembe. Lia rögtön előre szaladt és körbe járta az épületet. Amikor beléptünk a suliba, szünet volt. Mindenki az aulában foglalta el magát. A lányok többnyire pláza macskák voltak szerencsétlenségemre. Viszont a fiúk azok egész helyesek voltak. De persze hogy mind Liát figyelte. Vagyis a fenekét. Vagyis... Állj! Egy fiú engem figyel. Fekete haja, barna bőre és szeme, és egy fülbevalója van. Azta! Nagyon helyes. És ha jobban megnézem, ennél is jobban, mintha láttam már volna. Gondolkodásom Lia szakította meg.
- Te jó ég! Zayn. Zayn Malik! Uramisten. Zayn te vagy az? Hát persze hogy te. Adj egy aláírást!- sikongatott és tapsolt az én drága hugicám és odaszaladt ahhoz a sráchoz, aki engem nézett. Hát innen ismerős. Lia egész nap őket hallgatja és nézi a TV.- ben. Annak a One Direction- nak a tagja.
- Lia, hagyd már békén szegény fiút.- szólt rá apa, amikor már a nyakában volt. Szó szerint csimpaszkodott rajta. De nem használt apa szava, ugyanúgy tapadt szegény srácra.
- Nézd Lia, ott megy egy másik lüke gyerek abból a bandából.- kiáltottam el magam, mert ez tudom hogy sikerülni fog.
- Mi, hol?- engedte el a srácot.
- Én láttam, ott ment ki az ajtón.- mutattam ki az ajtón.
- Megyek, bébi, megyek!.- rohant ki az ajtón.
Amikor vissza néztem a fiúra, már csak hűlt helyét láttam. Legalább megköszönhette volna. Rejtélyes ez a srác. Ekkor becsengettek. Lia 2 perc után jött be ugyanaz az ajtón, ahol kiment.
- Már valószínüleg elment, mert nem értem utól. Na majd hétfőn megkeresem. Kösz Demi hogy szóltál. Remélem hogy Niall vagy Harry volt az.- ugrándozott össze vissza. Na jóó... Nekem mindegy.
A nap további részében nem nagyon történt semmi. Voltunk az igazgatónál és apa meg anya elintézte hogy hétfőtől ide járjunk Liával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése